Éltető gyógyfüveink, ételünk fűszerei III.

Gasztro – percek Nikivel 3. rész

Gyógynövény-sorozatunkat ez alkalommal a kakukkfűvel és a majorannával folytatom, melyek sokak számára a konyhai felhasználás során már ismerősen csenghetnek.

Kakukkfű

Kakukkfű

A Kakukkfüvet (latinul Thymus serpylium) már az ókori görögök és rómaiak is hasznosították gyógyhatásai miatt. Ez a növény apró magvait már februárban elültethetjük. Ezt megtehetjük a lakásban tejfölös pohárban, melegágyban vagy fólia alatt. Ha nem jut a februári időszakban erre időnk, úgy a későbbi vetést már szabadon vessük el.

 Bármely időszakot, megoldást választjuk, ügyeljünk arra, hogy a magokat a talaj felszínre vessük, majd kevés porhanyós földdel takarjuk be, óvatosan öntözzük. Erre a leginkább alkalmas, ha van spriccelő fejes öntözőnk, és széles sugárban fújjuk rá a vizet, ne egy-egy erős sugarú permetezéssel. A kikelést követő 5-6. héten nőnek meg kiültethető nagyságúra a palánták. Az átlagosan 6-8 cm nagyságú palántákat csokorban ültessük, 4-5 darabot összefogva, ezek fognak apránként szép bokrokká cseperedni. Ha kerti vagy nagyobb területre telepítjük, akkor 40×20 cm-es blokkokat alakítsunk ki a kakukkfű-csokroknak. A májusi ültetés augusztusban virágzik, a következő évben teljes nagyságúra fejlődik, és kétszer lehet betakarítani.

 Felhasználása: Ebből a növényből kellemes illatú illóolaj nyerhető, mely antibakteriális hatású, emésztés- serkentő, gyógyír a torokfájásra az enyhébb náthára, továbbá segíti a mély alvást is. Gőzfürdőként való alkalmazása az arc területén pórustisztító hatású, és ezzel a megoldással megelőzhetőek a torok- és melléküreg-gyulladások is. Gyógy- és kozmetikai hasznosítása mellett a gasztronómia

A kakukkfűnek két változatát különböztetjük meg: a kerti kakukkfüvet (kertekben, gazdaságokban termesztett) és a vadkakukkfüvet (ez szárazabb, füves részeken fordul elő).

 

Majoranna

A magyar majoránna „Hungaricum”-ként van számon tartva, kiváló minőséget képvisel, az exportpiacokon kiemelten szerepel. Általában morzsolt, szárrészektől mentes része a magyar konyha kedvelt fűszereként közismert. Kellemes illata és íze miatt az élelmiszeriparban (hús-, és konzervipari célokra) és az illatszeriparban is széles körben alkalmazzák. Szélhajtó, bélpuffadást enyhítő és gyulladáscsökkentő hatásáról tudunk, így az emésztést serkentő teakeverékek alkotórésze.

Majoranna

Majoranna

Asztmatikus tünetek esetében az utóbbi években kedvező hatását figyelték meg. Külsőleg reumás panaszokat enyhítő kenőcsökben szerepel. Ez a növény hazánkban egyéves. A magyar majoranna világhíre nagyrészt a termőtájak kiváló ökológiai adottságainak köszönhető. Származási helyéből következően azokat a termőhelyeket kedveli, ahol a magas nyári középhőmérséklet és a sok napsütés jellemző. Hideg- és fagyérzékeny, tápanyagigényes és vízigényes. Hazánkban a Duna-menti öntéstalajok különösen alkalmasak termesztésére.

 Termesztése: Palántázással és vetéssel szaporíthatjuk. Kertbe márciusba vessük, simára elgereblyézett talajra, közel a felszínhez, mivel nagyon apró a magja. Palántát fólia alatt, a lakásban cserében is nevelhetünk. Vetési ideje március. A palántákat május elején ültethetjük ki 50×20 cm-re. 10-15 szálat ültessünk egyszerre, így nagyobb termést kapunk. A fűszernek való növényeket virágzás kezdetén júniusban vágjuk, 5 cm magas tarlót hagyjunk, hogy a növény sarjadni tudjon, s szeptemberben ismét vágható legyen.

VM
Szerző: Golopi Nikolett
Képek: http://pinterest.com/

Kategória: Gasztro percek | A közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.